A File/Preferences/Editor language menüpontban állíthatjuk át Magyar nyelvűre a programot.

Mielőtt az Arduino panelt elkezdenénk használni, ahhoz hogy programozni tudjuk, az Eszközök/Alappanel menüpontban be kell állítani, hogy milyen típusú panelt használunk. 

A fentiek beállítása után a panelt már tudjuk programozni.

Az eszközsorban az alábbi 7 gomb található:

Ellenőrzés: mielőtt a programot az Arduino panelba töltenénk, le kell fordítanunk. Ezzel a gombbal fordítható le a kód és ellenőrizhető, hogy a programunk hibamentes-e.

Új: új projektet létrehozása

Megnyitás: korábban létrehozott projek megnyitása

Mentés: a jelenlegi projekt elmentése

Feltöltés: a lefordított kód feltöltése az Arduino-ba

Soros Monitor: az Arduino panel által küldött soros adatok megjelenítése egy terminálablakban

A program felépítése

Az Arduino programokat vázlatnak/skicc-nek (Sketch) hívják.

A program nem más mint az Arduino által végrehajtandó utasítások sorozata.

A program három fő részből áll:

• Változók megadása
• Setup () – Általános Beállítások
• Loop () – Főprogram

Változók megadása

Az Arduino programban használt változókat és azok típusát kell itt megadni. PL. bármelyik Arduino lábat átnevezhetjük, és a programban a későbbiek során ezzel az egyedi névvel hivatkozhatunk rá.

Setup(){ }  

A kapcsos zárójelen belül lévő kód az Arduino bekapcsolása után csak egyetlen egyszer fut le, mielőtt a programunk fő ciklusa elindulna. Ezért a steup() részben adhatjuk meg a főbb beállításokat, általános utasításokat, eszköz inicializálásokat (pl. itt adjuk meg hogy mely lábak legyenek ki vagy bemenetek, a soros kommunikáció sebességét is itt kell beállítani stb…). Alapértelmezettként minden láb bemenet, ezért általában csak a kimeneteket definiáljuk.

Loop(){ }

Ez a függvény lényegében a főprogram. Itt adjuk meg az Arduino-nak hogy mit is csináljon. Ez a függvény a setup() függvény lefutása után indul, és folyamatosan ismétlődik mindaddig amíg az Arduino panel be van kapcsolva. Minden egyes alkalomkor, amikor a program a Loop függvény végére ér, átugrik a loop függvény eléjere és kezdi újra előről.

Analóg és Digitális Jelek

Az Arduino többfajta különböző jelet tud érzékelni és kiadni. A jeleket alapvetően két csoportra szoktuk osztani: analóg és digitális jelekre. A digitális jel csak kétfele értéket vehet fel: 0V vagy +5V. Az analóg jel ellenben bármilyen feszültségérték lehet 0V és +5V között.

Digitális jelek

Az Arduino Uno és Nano 14 darab digitális ki/bemenettel rendelkezik (D0-D13). A Setup részben minden egyes digitális láb a pinMode() parancs használatával külön-külön beállítható bemenetnek (INPUT) vagy kimenetnek (OUTPUT). Az Arduino-n a digitális jel logikai magas (HIGH) vagy logikai alacsony (LOW) szintű lehet. Attól függetlenül hogy a láb kimenet vagy bemenet, ha a láb 5V-os feszültségszinten van, akkor magas logikai szintnek értelmezzük, és ha 0V-on van (föld / GND), akkor pedig logikai alacsony szintnek tekintjük.

pinMode(láb, mód);  - a lábak adatirányát állíthatjuk be ezzel az utasítással (INPUT: bemenet, OUTPUT: kimenet).

Digitális kimenet

A digitális kimenetekkel azt tudjuk megadni, hogy a kimeneti lábon magas szint (5V) vagy alacsony (0V) legyen. Így vezérelhetünk különféle eszközöket az Arduino-val.

digitalWrite(láb, érték);  - ha egy lábat kimenetnek állítottunk be, akkor ezzel az utasítással az állapotát magasra (HIGH - +5V), vagy alacsonyra (LOW – 0V) állíthatjuk.

Azt azért figyelembe kell venni, hogy az Arduino lábanként maximum 40mA-es áramot képes felvenni vagy leadni, ezért a lábakra kötött eszközöket is ennek megfelelően kell megválasztani (nem köthetünk közvetlenül az Arduino-ra nagy áramigényű eszközöket pl. a robot meghajtását szolgáló villanymotorokat).

A programozásról nem szeretnék többet írni,de megosztok veletek egy könyvet ahol részletesen le van írva.

Innen letölthető!